Ítélet helyett
Pokolgép - Ítélet helyett
2012 júliusában jártam először a romániai kis falu cigánytelepén, ahol később gyökeret vertem. Nagyon szerettem oda járni, a sok megpróbáltatás között ez a szolgálat éltetett. Minden alkalommal, mikor oda utaztam, csodák történtek, Isten szinte kézzelfoghatóvá vált ezekre a hétvégékre. Alig két hónapja voltam hívő, mikor kezdődött. Isten bedobott a mélyvízbe. Egy gyerektábor szerveződött éppen, mikor a főnököm elzavart a munkahelyemről, hogy pihenjek – ezzel egyértelművé tette a táborban való részvételemet. Négyen mentünk együtt, hogy megtartsuk a foglalkozásokat. A telepen 23 család él,amelyen belül 90 gyerek van. A tábor végére a gyerekek kiválasztottak magunknak, sorba hordták nekem a karkötőiket, nyakláncaikat. Úgy néztem ki, mint egy karácsonyfa. Közben pedig újra és újra felmondatták velem, hogy melyiket kitől kaptam, hogy el ne felejtsem. Ezek után úgy éreztem, hogy nem hagyhatom őket magukra, mennem kell újra és újra. Így töltöttem ott minden hónapban egy hétvégét majdnem egy éven keresztül. A második otthonommá vált a telep. Sokan nem bírják ezt a fajta szolgálatot, mert sajnálat vagy szánalom fogja el őket a körülmények láttán. Én viszont imádtam ott lenni. A cigányok ott a természet teljes közelségében élnek, és függnek tőle. Olyannyira, hogy az elmúlt években kétszer teljesen elmosta a telepet az árvíz, ami hirtelen zúdult a nyakukba. Majd újjáépítettek mindent. Sok tragédiát elviseltek már, de számukra ez természetes. Örök túlélők. Hálát adnak az Úrnak a mindennapi kenyerükért, a házaikért, az áramért,a ceruzáért, a papírlapokért, a labdáért és rengeteg olyan dologért, ami számunkra természetes. Olyan közösségük van egymással, amit magyar ember soha sem érthet meg igazán. A kislányoknak nem kell babát venni, mert a kisebb testvéreikre vigyáznak, a fizikai gondoskodásban nagyon ügyesek, és önállóak. Majd ahogy felnőnek, 14 éves koruk körül férjhez mennek, és a testvéreik helyét átveszik a saját gyerekeik. Itt nem éretlen egy 14 éves lány, a magyar 22 évesnek körülbelül a megfelelője. Nem kell sajnálni őket! Imádtam őket, és ezt a szabad életet, amit élnek! A mai napig mélyen meghat, ha rájuk gondolok. Ahogy tervezgettem ennek a fejezetnek az írását, komoly álmatlansággal járt a vágy, hogy visszamenjek hozzájuk. Mindig is kérték, hogy költözzek oda hozzájuk, és tanítsam a gyerekeiket, mert rám hallgatnak.
Paula 15 éves, a képen a szüleivel és két kis ikertestvéreivel látható. Ő az én drága barátnőm, akivel legelőször kötött össze minket az Úr. Istentiszteletet tartottunk a kis összetákolt imaházban, ami a telepen van, és láttam, hogy Paula nagyon sír. Az alkalom után odamentem hozzá, és beszélgettünk. Elmondta, hogy nagyon szeretne megtérni, mert már korábban nagyon megszerette Jézust. Írni, olvasni nem tud, de egy dalt ismer róla, és megérintette a szívét. Imádkoztunk együtt. Ezután ő mindig biztos pontot jelentett a számomra a telepen. A baptista imaházba kellett felmennünk vasárnaponként istentiszteletre a magyarok közé, és ő mindig velem jött, még ha előtte éjjel mulatott is.
Teri 20 éves, kisfia, Emánuel 5 éves, egy nagyon drága szőke hajú, barna bőrű legényke, süketen született. Terit elhagyta a férje, most a családja él a telepen, akik újjászületett keresztények. A szülei mögött lévő kis házban laknak ketten a kisfiával, ahol sokszor gyűltünk össze a tizenévesekkel hülyéskedni. Egyszer Teri szerzett valahonnan egy telefont, ami videót is játszott le. Nagy kincs ez a telepen! Feltöltöttek rá közös erővel egy videót, amiben a Passióból láthatók részletek, mellette pedig Román zene van, amit én nem értek. Azt mesélte, ezt minden este lefekvés előtt megnézi, és sír rajta.
Gyöngyi 19 éves ifjú menyecske. Sokszor nagy segítségemre volt az írószer, fénykép és ruhaosztásokkor, mert jól tudta kezelni a cigányos zavargásokat. Ő rendet rakott, én közben jót mulattam. Mindig igyekeztem ellátogatni a házukhoz. Négyen vannak testvérek, már nagyok mind, a fiúk Magyarba jártak dolgozni. A 22 éves bátyja szerelmes volt belém, a lányokkal küldte a szerelmes leveleket, verseket mindig. Nem tudom, hogy hozta össze ezeket, mert nem tudott írni, olvasni, de összességében is csak néhány ember van a telepen, aki nem analfabéta. Egyszer én tanítottam neki az ABC-t, két nap alatt megtanult mindent, okos fiú volt. Azonban a szerelmének plátóinak kellett maradnia.
A weboldal tartalmának másolása TILOS, szerzői jogvédelem alatt áll.
Okostelefonoddal, már utazás közben is olvashatsz minket!