A XX. században kezdtek el mélyrehatóbban foglalkozni az üggyel. A leghíresebb eset az enfieldi poltergeist. Ahol ugyanis több hónapon keresztül tartózkodott a kísértet. Mrs. Forbes elvált asszony volt és két gyermekével élt a bérelt lakásban. Az első jelenség 1977. augusztus 31-én történt, amikor a háziasszony és a gyerekek lefekvéshez készülődtek. A 11 éves Janet megjegyezte, hogy csoszogást hall, s ekkor a szobában lévő fiókos komód közel fél métert csúszott a padlón. Mrs. Forbes megpróbálta visszatolni a helyére a komódot, sikertelenül, mindeközben a félelmetes kopogás továbbra is hallatszott. Harperék pánikba estek, ezért átmenekültek a szomszédba, Vic Nottinghamnél. Vic fiával együtt átvizsgálta a lakást, s a rettegést keltő kopogás ismét megszólalt. Amikor nem találtak senkit a házban kihívták a rendőrséget. Carl Heeps rendőrbiztos jelenlétében a nappaliban lévő szék elcsúszott a helyéről, a látottakat később írásban is megerősítette. Ez még csak a kezdet volt, ugyanis másnap a homokozóban lévő játékok repkedtek a házkörül. A több napon áttartó különös történések hatására Mrs. Forbes felkereste a környékbéli lelkészt, sőt egy médiumot is. Azonban ezek semmit nem értek. A félelmetes történések továbbra is folytatódtak és mindössze 1500 esetet jelentettek. Ezek között voltak hangrögzítések is, amiben a szellem Janet Harper testét szállta meg. A lélek elmondta, hogy William Haylocknak hívják, és pár utcányira lakik Harperéktől. A felvételt lejátszották a rádióban, majd nem sokkal később jelentkezett az unokaöccse. Haylock rokona bevallotta, a hang a nagybácsikájáé volt. A probléma viszont az volt, hogy William már jó pár évvel ezelőtt elhunyt.