top of page

Isteni arányszám

Ki gondolná, hogy az uralkodó káosz mögött ott mosolyog a harmónia, és a tökéletesség lenyomata, amely átszövi az egész természetet és közte minket is? Már az ókorban is tanulmányozták a titokzatos, tökéletes phi-t, alkalmazták a gízai Nagy-piramis építésénél is, Dante Isteni színjátékában is fellelhető, Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusában is, ahol a 395 ütemből álló műben a 245-nél hangzik el a mű eszmei mondanivalója: „Istenbe vessed bizalmadat.”, amely 395 0,618. taktusának kezdete.

Néhányan azt gondolnák, hogy a világban semmi rendszer nincs, és minden csak amolyan találomra lett teremtve vagy netán semmi köze egymáshoz a dolgoknak, de ez tévedés. A nagy káosz ellenére, amely jellemzi a társadalmat, a világot néhol, jelen van mindezen kaotikus egyveleg közepette is egy rendszer, egy úgynevezett szabályszerűség, a világ legszebb száma, a phi.  A phi értéke 1,618 ezred. A matematika tantárgy utálóinak talán nem szimpatikus a szám, viszont akár akarják, akár nem, nap, mint nap találkoznak vele.

A Da Vinci-kódban sokat olvashatunk erről a Teremtő által megszabott számról. Mint mondtam, mindenhol jelen van ez az aranyarány, mindenhol a természetben és sokhelyütt a művészetben is, mind festészet, mind zene terén. A kagylóhéj szomszédos spiráljai, a méhkaptárban a nőnemű és hímnemű egyedek közötti arány, de még a fejünk búbjától a sarkunkig és a köldök-sarok táv is ugyan abban az arányban oszlik el, vagyis phi. Példának mondhatnánk még a vállunktól az ujjunk hegyéig és a könyökünktől, szintén ujjhegyig mért távolságot is, ami azonos az ujjpercek, a gerincoszlop arányaival, mint mind 1,618 ezred.

Ha konkrétabb példát szeretnénk, vegyük a pentagrammát, amely jelkép a tökéletességre és a szépségre utal, valamint a szent nőiségre. Felrajzolva ezt az ötágú csillagot, a szárak automatikusan a phi szabályai szerint osztódnak el. Leonardo da Vinci festészetében és tanulmányaiban (Vitruvius-tanulmány) is fellelhető az aranymetszés, amely alapján mi magunk is elkezdhetünk otthon méricskélni, hiszem, ha látom alapon a fentebb említett néhány példát felhasználva.

1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89, 144, 233, stb.

(A Fibonacci-sorozat szomszédos, minél későbbi számpárjainak arányainál is minél későbbi számpárt vesszük, annál jobban közelítenek az aranymetszéshez)

A Fibonacci-sorozat minden szám az első kettő után - az azt megelőző kettő összege.

Van tehát rendszer a világban, de rejtve van előttünk, mind addig, míg valami folytán - talán kezünkbe akad egy könyv, vagy valamelyik filmben, baráttól nem hallunk felőle - rá nem akadunk, lehet, hogy éppen az aranymetszés formájában, esetleg érezzük énünk női és férfi jellegének egyensúlyát, a harmóniát, ami a kor forradalmai és pusztítása ellenére még uralja a természetet. Nem véletlenül alakult ki ilyen formádban a világ, a növények, a fák, az emberek testfelépítése és az élővilág, így ostobaság lenne beleavatkozni abba a tökélybe, amit az általunk Istennek nevezett felső erő megteremtett.

Puzsik Csenge

Zene: Debussy - Clair De Lune

Pszichiátria Magazint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, nyilvántartásba vette, hivatalos elektronikus sajtótermékként!

  • Facebook Metallic
  • Google Metallic
  • Twitter Metallic
  • YouTube Metallic
  • Tumblr Metallic

Támogatott

böngészők

A weboldal tartalmának másolása tilos, szerzői jogvédelem alatt áll.

Okostelefonoddal, már utazás közben is olvashatsz minket!

bottom of page