Sokan felteszik a kérdést maguknak és másoknak is. Ám sosem kapnak elég kielégítő választ. „Hogyan lehetnék boldog?” Pedig a válasz egyszerű. Próbáljuk meg értékelni a körülöttünk zajló apró pillanatokat, melyek megnevettetnek egy viharos napon. Ne mindig csak a negatív és elszomorító, vagy esetleg idegesítő dolgokra figyeljünk. Ne állandóan a rosszra koncentráljunk. Meg kell tanulni, megtalálni mindennek a legnaposabb oldalát. Másképpen az életet a boldogtalanság fogja megtölteni. Átéled a rosszat, de ebből kiemeled a jót, s ezt a pár boldog percet raktározod el a jövő számára, nem pedig azokat, amik kellemetlenek voltak. Életed végén, unokáidnak már csak a jókat meséled, hiszen idővel a rossz megszűnik, s többé nem tér vissza. A szép viszont időről időre egyre fényesebbé és csiszoltabbá válik. Meg kell tanulni értékelni a piciny boldogságfoltokat, melyek színesebbé varázsolják az életed. Egy kedves szó, vagy mondat bearanyozhatja a napodat, ha megfelelően tudod értékelni őket. Leld meg az esőben a szivárványt, fedezd fel a rádióban a kedvenc dallamod, köszönd meg egy régi ismerős kedves szavait, s add tovább másoknak. Tanítsd Te a többieket a boldogságra. Nyújtsd át a receptet, hogy Ők is vidáman, pozitívan és boldogan élhessék az életüket. Legyen az bármilyen hosszú. Ragadd ki a pillanatot, élvezd azt a bizonyos dalt a rádióban és közben ne gondolj a Téged körülvevő rosszra. Tisztában vagyok azzal, hogy ez nehéz. Legtöbbször pedig egyenesen lehetetlen. Ezért nem azt mondom, hogy mostantól nem lehetsz szomorú, vagy nem sírhatsz egy rettentő nap után. Hanem azt, hogy foglalkozz többet a jóval és kevesebbet a rosszal. Hidd el, Te is lehetsz boldog.