A cselekmény a maga „hétköznapiságával” nem okoz túl sok újdonságot a nézőnek, ami azonban igazán kivételessé teszi az alkotást, az az érzékenység, melankólia, valamint a férfi-nő kapcsolat ábrázolása, ami a leghangsúlyosabb szerepet kapja a filmben. Le kell szögeznem, hogy egy alaphangulat mindenképp szükséges a megnézéshez, és valószínűleg így is sokan vannak azok, akik meglehetősen unalmasnak találják ezt a másfél órát, hiszen a leírtakon kívül a cselekmény szempontjából nem sok minden történik. Azonban a rendező célja egyértelműen az volt, hogy egy már jól ismert történetet új köntösbe, az izgalmas kelet világába helyezze, és olyan képi megoldásokkal lássa el, hogy úgy érezzük, mintha egy mozgó festményt néznénk. Nehéz is szavakba önteni a film hangulatát, hiszen a változatos kamera beállítások mellett - a szereplőket helyenként egy-egy rejtett kamera mögül figyelhetjük, máskor csak a cipőjüket nézhetjük, viszont érdekes módon a házastársak arcát egy pillanatra sem láthatjuk - a zene is meghatározó. Ebből a szempontból is érdekes megoldást alkalmazott Kar Wai Wong, hiszen az ismétlődő alap zenei motívum csak egy-egy jelenet lezárásaként, lassított felvételű képek alatt csendül fel, mi pedig egy igazán furcsa helyzetbe kerülünk; már magunk sem tudjuk eldönteni, hogy egy filmet, vagy egy hangulatot - a legjobb kifejezés erre talán tényleg az, hogy egy mozgó festményt nézünk.

Amellett, hogy a képi világ és a hangulat megteremtése remekül sikerült rendezőnknek, a néző jobb esetben a karakterek iránt is érdekelt marad. Kíváncsiak vagyunk rá, hogy a két főszereplő oly szilárd erkölcsi tartása, amivel próbálnak különbözni házasfeleiktől, vajon megtörik-e – és ha igen, mikor. A szerepeket két nagyszerű színész játssza, akik az európai ember számára ismeretlenek lehetnek, mégis rendkívül meggyőzően keltik életre visszafogott karaktereiket. Általuk lesz teljes a film, egy ízig-vérig emberi, érzékeny dráma, különleges atmoszférával, képi világgal, gyönyörű zenével, s így azt hiszem, állíthatom, hogy a Szerelemre hangolva a maga műfajában egy igazán egyedülálló darab.