Tény, hogy Christian Bale a jóképű alakításai után most szinte felismerhetetlen, ahogy a nagy maffiózót alakító Robert de Niro is remekül el van maszkírozva, meg úgy egyáltalán az egész színészi gárda munkája dicséretes, azonban a sekélyes karakterekbe még ők sem tudtak igazán életet lehelni. Bár a jó két óra elegendő időt adhatott volna a szereplők részletesebb bemutatására és megismerésére, az ilyen részletek fölött – sajnos - elsiklottak a készítők. Két karakter azonban még így is kiemelendő; Rosalyn, Irving feleségének finoman szólva érdekes természete és viselkedése sok vidám pillanatot hozott a filmbe, valamint Carmine, az aranyszívű politikus szerethető jelleme is az alkotás erősségeihez tartozik.

 

A film második fele már sokkal élvezetesebbre sikeredett, szinte izgulhatunk a szereplőkért, és maga a cselekmény is végre rátalált a megfelelő irányra. Bár a végkifejlettel még mindig nem vagyok teljesen kibékülve, egy igaznak beállított történet esetében ezt nem hozhatjuk fel negatívumként.

 

Ugyan a második óra valamivel javított a gyengébb kezdésen, a film összességében nem váltotta be a hozzá fűzött reményeimet. Ha valaki jobban szeretne szórakozni, ne kövesse el az én hibámat, és ne állítson fel túl magas elvárásokat a filmmel kapcsolatban – úgy valószínűleg nem lesz csalódott az Amerikai botrány megnézése után.