E heti cikkünk témája nem éppen mai film, ugyanis Thomas Harris azonos című regényének 1991-es adaptációja. Az amerikai író 1988-ban adta ki a kannibalizmusra hajlamos Hannibal Lecter történetének második részét. A három könyvből álló triológia egyébként nem időrendbeli sorrendben született meg - az első rész, a Vörös sárkány keletkezett először, és a Hannibál születése utolsóként, amelyekről szintén készült film. Tehát átugorva az előzményeket visszafelé haladva következzék a Bárányok hallgatnak!

 

Amerikát egy újabb vérmes sorozatgyilkos tartja rettegésben, és az FBI minden erőfeszítése haszontalannak bizonyul. Kénytelenek az elmegyógyintézetben már nyolc éve tartózkodó pszichopata pszichiáter segítségét kérni, aki azonban nagyon nehezen adja ki információit és tudását a hozzá küldött Clarice Starlingnak – ugyanis eddig senki sem járt sikerrel, így az FBI tesz egy próbát fiatal nővel, hátha neki megnyílik.

 

A film elejétől kezdve észlelhető egyfajta bizarr és feszültséget keltő hangulat. Hősnőnk is kap frusztrációból rendesen, ugyanis az akadémián nem sok hölgy akad. Kirí a tömegből és a férfiak sem türtőztetik magukat, hogy ne vessenek rá végigmérő pillantásokat vagy legalábbis ne időztessék az illőnél hosszabb ideig a szemüket rajta.