top of page

Selina Fenech fantáziavilága

Jó néha kiszakadni a megszokottságból. Csak egy gombnyomás, mellyel megállíthatjuk a mókuskereket, egy tétova lépés, mellyel kiléphetünk a szürkeségből. Nem kell hozzá sok, csak akarat. Ilyenkor egyszerűen könnyebb felfedezni az élet apró örömeit, meglelni a piciny csodákat, meglátni a szépet s egyszerűbb lesz hinni a mesékben is. Jó néha újra gyermekként képzelődni, biztosra venni, hogy hatalmas sárkányok bújnak meg a varázslatos erdők közepén, sellők integetnek a sziklaszirtekről az angyaloknak és apró tündérek kezében nyugszik a világ változásának kulcsa.

Selina Fenech vászonra viszi ezt a csodálatos, gyermeki fantáziavilágot. A művésznő 1981-ben született Ausztráliában. Már gyermekkorában is sokat olvasott, imádta a meséket és a külvilágot szinte teljesen kizárva bújta a mágikus illusztrációkkal tarkított könyveket. Folyamatosan javítani próbált művészetén, azt a varázslatos érzést igyekezett átadni, amit gyermekként érzett. Nem sokkal 26. születésnapja után rákot diagnosztizáltak nála. Úgy vélik, azóta ezt sikerült teljesen eltávolítani, ám ez mégis nagy hatást gyakorolt művészetére. Jelenleg is Ausztráliában él és alkot.

Képei varázslatos mesevilágot tárnak a szemünk elé. Főszereplői törékeny tündérek, gyönyörű angyalok, habokban úszó sellők, királylányok és fehér paripán vágtató ifjú hercegek. Itt van mindenki, ki a gyermeki kéz által forgatott képeskönyvek lapjai közül csak kiléphetett. A sorba beállnak a hatalmas, tiszteletet parancsoló sárkányok, elbűvölő unikornisok, apró koboldok, bölcs varázslók, sötét boszorkányok és különös erdei lények. A színvilága folyton változó: van, hogy a sötét árnyalatait használja fényes kontraszttal, olykor a szürke széles skáláját, máskor pedig a szivárvány millió színét. Az arcok leggyakrabban komolyak, már-már szomorúak, mosoly ritkán tűnik fel a művésznő alkotásain. A tekintetekben a vágy tükröződik, az ajkak gyakran csókra húzódnak. Az alakok kidolgozása aprólékos, a háttér részletes, a művek hihetetlen kifejezőek, mindig más és más hangulatot nyújtanak át.

A mesék bennünk élnek!

Mi döntjük el, mikor nyitjuk ki kapuját és engedjük szabadjára a varázslatos teremtményeit!

 

 

Keresztesi Tünde

bottom of page