Nemrég rábukkantam egy festményre. Pompázatos színek táncoltak, cikáztak rajta. Élénk, éltető pirosak és vidám narancssárgák keringtek a kontrasztos fekete ecsetvonások között. Percekig csak néztem és próbáltam helyrerakni magamban a látottakat. Számtalan érzés bukkant fel bennem és kacsintott rám a vászon mögül… Szenvedélyes, bohókás, elragadott érzelmek.

 

Miután magamhoz tértem, természetesen egyből az „online világban” kezdtem el kutatni és keresni a kép alkotóját. Rá is bukkantam a művészre- pontosabban a Művésznőre. Reigl Judit egy magyar származású hölgy, aki 1923-ban Kapuváron született. Tanulmányait Budapesten végezte el, a Képzőművészeti Főiskolán. 1950-ben (többszöri próbálkozás után) sikerül Franciaországba jutnia, ahol azóta is él és alkot. Művészetének korai szakaszában a szürrealizmus jegyei voltak felfedezhetők, később a lírai absztrakt, majd az absztrakt expresszionista irányvonalat képviseli. Számos díjat és elismerést tudhat magáénak, többek között 2011-ben Kossuth-díjjal ismerték el. Jelenleg világszerte a legjelentősebb magyar származású kortárs festőként tartják számon.

 

Az absztrakt világ mindig is egy kicsit meg nem értett univerzuma lesz a festészetnek. Hiszen nincsenek kézen fogható dolgok; ritkák a felismerhető, kivehető alakok; nem integetnek felénk a vászonról az ismert sziluettek. Ezek a képek az érzelmeink legbelső szegletébe fészkelik be magukat és az, ahogyan látjuk az aktuális festményt, függ attól, hogy milyen világ lakozik éppen bennünk.