top of page

Mindenkinek saját szíve joga, hogy éli az életét, de mi előtt egy rossz szokás mellett döntene, gondolja át még egyszer a következményeket. Ha mégis a szenvedélye mellett marad számolnia kell az esetleges következményekkel és talán egy adott pillanatban úgy látja, bár soha ne kezdte volna el.

Legtöbben ismerünk egy olyan embert, aki úgy dohányzik, mintha az élete múlna rajta, de minimum mintha pont olyan fontos lenne számára, mint a víz. Mi szeretjük ezeket az embereket, és természetesen szeretnénk, hogy minél több értékes időt töltsünk velük, de ott motoszkál a fejünkben a gondolat, hogy lassan többet szív cigit, mint amennyit levegőt vesz. Mindenkiben meg van az alap félelem, hogy mi lenne ha… Többeket sikerül leszoktatni, mint a saját, mint családjuk érdekében és szerencsére egyre több azok száma, akik leakarnak szokni.

Legtöbbször tinédzsereknél alakul ki a függőség. Először elkezded, mert egy barátod azt mondja, élvezni fogod. Menőnek érzed magad, mert a kezedben van a füstölgő időzített bomba, aminek fogyasztása egyszer talán az életedbe kerülhet. És nézz magadra. Még előtted az élet. Megéri ez neked? Bár legtöbbször csak a rendszeresen dohányzó emberekről beszélünk, és hogy ők mennyire roncsolják a szervezetüket, attól még ez igaz mindenkire, aki valamilyen módon kapcsolatba került a cigarettával. Legyen az aktív, parti, passzív, el kell gondolkoznunk a hátul ütőin a dolognak. Ezután felteheted magadnak ismét a kérdéseket: Miért is dohányzom? Miért csak akkor, ha bulizok? Nem lennék meg nélküle?

Titokban, a tanárok és a szüleid elől elbújva, bulikban próbálod káros szenvedélyedet leplezni. A dohányzás az egyik leggyakoribb dolog, amire az emberek azt mondják bár soha nem kezdték volna el. Nem tartom magam láncdohányosnak. Csak akkor cigizek, amikor elmegyünk a haverokkal hetente egyszer vagy kétszer. Maximum 2-3 szálat szívok el egy este, de bizony ennek a dohányzásnak is ugyan olyan következményei lehetnek, mint annak, amikor valaki naponta 20 szálat szív. Akár passzív akár parti dohányosnak nevezed magad, ugyan úgy árt az egészségednek.

Megvilágít a cigaretta

Azért készítettem ezeket a képeket első sorban, hogy átadjam a kocsmázás élményét néhány képben. Számomra ez olyan mint valami amire feltétel nélkül szükségem van. Nem a dohányzásról és a kocsmázásról beszélek, hanem arról, hogy néhányan összeüljünk egy nehéz hét után, és kiadjuk a fáradt gőzt. Nálam ezeknek van pár jelképe, egy korsó, egy doboz cigaretta vagy egy öngyújtó. Mind azt kelti bennem, hogy péntek van és nyugalom. 

Horváth Lilla

bottom of page