Egy új fejezet
Bohoni Beáta
képek származása weheartit.com
Új körülmények, lehetőségek amiket nyújtani tudna ez a három év. Teljesen új baráti kör, nem a megszokott monotonitás hogy minden reggel fél nyolcra be kell érned a középiskolába és le kell nyomnod egy jó pár órát, amit lehet rühellsz. Teljesen mások az igények, megengedik hogy önmagad légy, senki sem fog kinevetni azért, amilyen vagy. Ilyennek képzelem el én, a főiskolát. Frissen érettségizettként lehet nagy elvárásaim vannak, de tudom, hogy végre olyasmit csinálhatok, amit szeretek is. Szeretek alkotni, szeretem ilyenekben kifejezni önmagam, tudom, hogy itt nem fognak elítélni nap mint nap. Persze, vannak olyan klikkek, akik kifognak nevetni - de lássuk be, egy művészeti főiskolán mindenki egy kicsit furcsa.
El kezdődik a fiatal felnőtt időszakod, saját magadról kell gondoskodnod, belépsz a munkavállaló egyedek közé akik napi nyolc esetleg 12 órában hajtanak a minimálbérért. Meg kell tanulnod, hogy legolcsóbban hogy jössz ki, hogy nem mindig ehetsz mekis kaját mert nem egészséges és azt a pénzedet egy jó vacsora alapanyagaira is el tudnád költeni, amiből ehetsz másnap is. Értékelni fogod anyukád főztjét melyet nap mint nap ettél, értékelni fogod a puha meleg ágyikódat, az otthoni fűtést - hisz a koliba pírősbetűs ünnep, ha megy a fűtés - és észlelni fogod a mindennap pici apró örömeit is. Egyéniséged és önismereted fejlődni fog, szóval, ne félj a főiskolától mert három esetleg négy év után teljesen más emberként fogsz hazaérni a szüleidhez.
