A természetesség megtestesítője: Laura Makabresku
Lengyelország legnépesebb városában (Krakkóban) élő Laura Makabresku-ra még pár éve találtam rá a művészek körében híresnek mondható DevantArt nevű oldalon. Régóta nézegettem már fotóit és időbe telt, míg rájöttem, hogy számomra mit is jelentenek a képei: a világ letisztultságát, az ártatlanságot, a természetességet. Ezáltal a 27 éves lány fotóiról nem mondható el, hogy túl lennének bonyolítva, kijelenthetjük, hogy művein kevés az utómunka.
Mit is mondhatunk még Laura kreációiról?
Fotói többségén arcát nem mutatja (ki tudja miért…), de jellemző, hogy a női haj megjelenik a képeken. Saját Facebook oldalán is olvasható, hogy a művei leginkább egy régi, népi alapúak. Továbbá (ez gyakran a színeken, az árnyékokon és ruházatokon és alapkoncepción vehető észre), azt se felejtsük el megjegyezni, hogy gyakorta „halott” állatokkal „pózol”, ez az, ami kicsit megrémiszt egyeseket, másokat elvarázsol. Több képén is észrevehető, hogy a zártságot, illetve a testi-lelki kapcsolatot igyekszik megjeleníteni. Laura olykor meleg, máskor hidegebb színeket használ, mégis ettől válnak fotói tündérmese jellegűvé, az ember, ha a képeit fürkészi Brooke Shaden műveihez hasonlóan egy másik világba kerül.
Úgy gondolom, Laura az a fényképész, aki tökéletesen megmutatja mindazt, ami benne rejlik: a természetességet, az ártatlanságot.
Az ember azt hinné, ha pillantást vet összességében a fotóira, hogy egyhangú és a témája nem változik soha, de ha jobban és többször fürkésszük végig fotóit, akkor jövünk rá, hogy minden teóriánk hamis volt.
Kollár Barbara