Egyáltalán tényleg létezik-e? Erre a kérdésre talán a legnehezebb választ adni, úgyhogy nem is fogok, mert 50% esélyt azért meg lehet adni annak, hogy hazudnék a kijelentésemmel vagy igazolnám a könyv létezését. El sem tudom képzelni, mi történne, ha tényleg igazi a könyv legendája és egy szörnyű nap valaki a kezébe veszi – valaki, aki nem hajítaná el és menekülne sikítva a Föld másik felére, hanem elmélyülten böngészné a sorokat olyan varázslat, rontás után keresve, amellyel bosszút akar állni a sérelmein vagy egyszerűen beleőrül a tudásba, amit a könyvben lát és ránk szabadítja a világunkból kiszorult, vérszomjas Nagy Öregeket. Mindez akkor lenne lehetséges, ha valóban létezne egy mű, amely a hiedelem szerint emberbőr lapokból állítottak össze és vörösen izzó betűit vérrel írták – nyilván a könyvesboltokban nem ez a verzió kapható, hanem a szépen, a közízlés gyomrának és értelmi szintjének megfelelően lebutított változat. Félreértés ne essék, nem degradálni akarom a népet, de ha valóban gonosz rontásokkal ismerkedhetünk meg egy ilyen alkotásban, azt minden bizonnyal fel se tudnánk fogni és a tudatlanság sok bajt okoz.
Viccet félretéve, én nem merném határozottan kijelenteni, hogy nem létezik más világ, dimenzió vagy bármilyen misztérium a mi világunkon kívül. Nem ismerjük A-tól Z-ig a bolygót, ahol élünk. Mai napig tesznek addig elképzelhetetlen felfedezéseket, úgyhogy nem utasítanám el az okkult dolgokkal való információkat reflex-szerűen, de ha bármi rontó varázslat birtokába jutnék, bizony nem merném kipróbálni – még ha a belém (és sok más emberbe is) belénevelt realitás miatt csak felhúzza magát rajta vagy a has pukkasztó nevetés közepette támaszkodik a mellette lévő ember vállára, mondván: „Hát ki az, aki ezt a sok marhaságot beveszi?”
Előző részben a Necronomicon eredetéről, címéről és - talán - képzeletbeli ötletgazdájáról, Abdul Alhazredről olvashattunk és nagyvonalakban H. P. Lovecraft műveiről is egy kicsit. Arról viszont egy szót sem ejtettem, hogy milyen veszélyek leselkedtek azokra, akik az eredeti könyv közelébe kerültek – és egyáltalán tényleg létezik-e? Kezdjük az előbbivel…
A cinikusok természetesen amellett foglalnak bárminemű állást, hogy a könyv vagy nem létezik vagy csak Lovecraft fantáziaszüleménye vagy pedig - mint azt korábban említettem - az eladók az érdeklődésre való tekintettel nagy bevételre számítva alkották meg, alapként véve az amerikai író novelláit. Ők valószínűleg utánajárhattak a dolgoknak és azok alapján jutottak ezekre a következtetésekre, amelyek csípőből elutasítják a könyvből áradó mágia gonosz hatásainak képzetét. Mindenesetre található az internetet leírás, miszerint az ártó erők hogyan hatnak a velük kapcsolatba kerülőkre. Az idő-közelben lét grafikon függvényében kaphat az ember enyhe, hétköznapi betegséget, sérüléseket: égési sebek, láz, hányás, orrfolyás… Ez mind csak akkor következett be, ha az írni tudó rabszolga csak egy-két igét másolt ki a könyvből vagy nem tartózkodott a közelében két óránál tovább. Viszont, aki napokat netán heteket töltött el a közelében, az bizony meg is halt annak fekete mágiás rendje és módja szerint. Fekélyek kialakulása, azok elfertőződése, magatehetetlen állapot majd végül a végleges kiszáradás, elképesztő fájdalmak közepette való halál következett. Mondanom sem kell, hogy nem valami boldog befejezése az életnek, s az őrület sem felvillanyozó opció, mert akár az eszét is elveszthette az, aki beleolvasott az eredeti példányba.
A weboldal tartalmának a másolása tilos, szerzői jogvédelem alatt áll.
Okostelefonoddal, már utazás közben is olvashatsz minket!
